Hosszú évek során a New York-i hatóságok – különösebb visszhang nélkül – kikötötték a legtöbb olyan kezelőgombot, amelyek korábban a város gyalogátkelő helyein vezérelték a jelzőlámpákat. Úgy gondolták, hogy a számítógép-vezérelt időzítők szinte mindig jobban működnek. 2004-re a 3250 ilyen gombból nem egészen 750 darab maradt működőképes. A városvezetés viszont nem szereltette le a kikötött gombokat, ezért azok továbbra is számtalan gyalogos ujját vonzották, immár értelmetlenül.

A gombok kezdetben az eltávolításukkal járó költségek miatt maradtak a helyükön, viszont később kiderült, hogy még a működésképtelen gombok is hasznosak lehetnek. „Azok a gyalogosok, akik megnyomják a gombot, kevesebb eséllyel kelnek át a zöld jelzés előtt” – mondta Tal Oron-Gilad, aki az izraeli Negev-sivatagban található Ben-Gurion Egyetemen dolgozik. Az átkelésekkel kapcsolatos magatartást érintő kutatásaira támaszkodva megjegyzi, hogy az emberek sokkal inkább hajlamosak egy olyan rendszer szabályai szerint viselkedni, amely figyelembe veszi az ő cselekedeteiket is.

„A működésképtelen gombok hasonlítanak a placebohatáshoz, mivel az emberek szeretik, ha ők vezérlik az általuk használt rendszereket” – fejti ki Eytan Adar, az Ann Arbor-i Michigani Egyetem emberek és számítógépek közötti kölcsönhatások szakértője. Dr Adar megjegyzi, hogy a szoftverek, amelyeket a hallgatói terveznek, gyakran tartalmaznak egy olyan „mentés” gombot, amely mindössze a felhasználó számára erősíti meg, hogy a munkáját a rendszer egyébként is menti automatikusan. Tekinthetjük ezt jóindulatú megtévesztésnek, amely ellensúlyozza a gépek világának eredendő hidegségét.

Ez az egyik vélemény. Viszont a placebogomboknak lehetnek hátulütőik is, legalábbis az útkereszteződések esetén. Ralf Risser – a közlekedési rendszerek pszichológiai tényezőit kutató bécsi FACTUM Intézet vezetője – úgy gondolja, hogy ennek a hátrányai már meghaladják az előnyeit, mivel a gyalogosok már tisztában vannak a megtévesztéssel, ezért nem nézik jó szemmel a rendszert.

Anélkül, hogy nagydobra verték volna, a New York-i hatóságok az évek folyamán kikapcsolták a legtöbb gombot, amelyek régen a gyalogos-átkelőhelyek lámpáit irányították a városban. Úgy döntöttek, hogy a számítógéppel vezérelt időzítők majdnem mindig jobban működnek. 2004-re 3250 ilyen gombból kevesebb mint 750 üzemelt. A városi vezetés azonban nem szerelte le a kikapcsolt gombokat, ezzel haszontalan nyomkodásra ingerelve számtalan ujjat.

Eredetileg a gombokat az eltávolításuk költségei miatt hagyták meg, de aztán kiderült, hogy még a nem működő gomboknak is van valami haszna. Az Izraelben található negevi Ben-Gurion Egyetem oktatója, Tal Oron-Gilad szerint azok a gyalogosok, akik megnyomnak egy gombot, kevésbé hajlamosak átkelni az úton, mielőtt a zöld emberke felvillanna. Az átkelőhelyeknél tanúsított viselkedés tanulmányozása során észrevette, hogy az emberek sokkal inkább követnek olyan rendszereket, amelyek figyelembe veszik az ő véleményüket is.

A nem működő gombok egyfajta placebohatást eredményeznek, mivel az emberek szeretik az általuk használt rendszerek feletti kontroll látszatát, mondja Eytan Adar, az Ann Arbor-i székhelyű Michigani Egyetem szakértője, aki az ember-számítógép interakciót kutatja. Dr. Adar azt is megjegyzi, hogy hallgatói gyakran terveznek szoftvert kattintható „mentés” gombbal, amelynek egyetlen funkciója azoknak a felhasználóknak a megnyugtatása, akik nem tudják, hogy billentyűleütéseik amúgy is automatikusan mentésre kerülnek. Szerinte erre egyfajta jóindulatú kis megtévesztésként kell tekinteni, amely a gépi világban rejlő hidegséget hivatott ellensúlyozni.

Ez az egyik nézőpont. A placebogomboknak azonban – legalábbis a kereszteződéseknél –, lehet egy sötétebb oldaluk is. Ralf Risser, a közlekedési rendszerekben megjelenő pszichológiai tényezőket tanulmányozó bécsi intézet, a FACTUM vezetője úgy véli, amiatt, hogy a gyalogosok tisztában vannak a létezésükkel, illetve a saját megtévesztésükből fakadó neheztelés miatt már inkább több az ilyen gombok hátránya, mint előnye.

A New York-i hatóságok évek alatt, szépen lassan hatástalanítgatták a város gyalogos jelzőlámpáit vezérlő gombok legtöbbjét. Úgy döntöttek, hogy az elektronikus időzítők jobban beválnának. A 3250 gombból 2004-re már 750 se működött. Azonban a város önkormányzata nem vetette le az üzemen kívül helyezett gombokat, így számtalan hiú nyomkodásnak állított porondot.

Eleinte azért nem szerelték le a kapcsolókat, mert túl sokba került volna. Később kiderült, hogy még a működésképtelen gomboknak is van értelme. Azok a gyalogosok kisebb eséllyel kelnek át a piroson, akik megnyomják a gombot; állítja Tal Oron-Gilad, az izraeli Ben-Gúrión Egyetem tanárnője. Az átkelő gyalogosok viselkedését tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy azok készségesebben tesznek eleget egy kölcsönös alkalmazkodáson alapuló rendszer feltételeinek.

Az üzemen kívüli nyomógombok azért hatnak sikeres placebóként, mert az ember irányítani szeretné az általa használt rendszert; mondja Eytan Adar, az ember és számítógép kölcsönhatásának szakértője az Ann Arbor-beli Michigani Egyetemtől. Dr. Adar megjegyzi: hallgatói rendszeresen iktatnak be olyan „save” (mentés) gombot számítógépes programjaikba, amely az avatatlanul pötyögő felhasználók megnyugtatásán kívül semmit se csinál, köszönhetően az automatikus mentésnek. Azt tanácsolja, hogy erre mint jóindulatú megtévesztésre gondoljunk, amely segít harcba szállni a gépek világában rejlő ridegséggel.

Nos, ez is egy nézőpont. Viszont az álkapcsolóknak lehet egy sötét oldala is, legalábbis a zebrák esetén. Ralf Risser, a FACTUM nevű bécsi közlekedéspszichológiai intézet igazgatója úgy véli, hogy ma már olyan sok járókelő van tudatában a megtévesztésnek, és olyan sok a neheztelés, hogy ezen hátrányok felülmúlják az előnyöket.

A New York-i hatóságok sok éven át, anélkül, hogy komolyan döntöttek volna róla, a legtöbb irányítógombot letiltották volna a városban, amelyek egyszer már gyalogos átkelő lámpákat működtettek a városban. A számítógépes időzítők szinte mindig jobban dolgoztak. 2004-re kevesebb, mint 750 ezer gomb maradt működőképes. A városi önkormányzat azonban nem vette el a fogyatékkal élő gombokat - számtalan ujjával felhívta a figyelmet a hiábavaló nyomásra.

Kezdetben a gombok túlélték az eltávolításuk költsége miatt. De kiderült, hogy még a nem működő gombok is szolgálnak. A gomb megnyomásával járó gyalogosok kevésbé lesznek keresztbe, mielőtt a zöld ember megjelenik, mondja Tal Oron-Gilad, a Negev Ben-Gurion Egyetem, Izraelben. Miután megvizsgálta a kereszteződések viselkedését, megjegyzi, hogy az emberek könnyebben engedelmeskednek egy olyan rendszernek, amely a bemeneteik tiszteletben tartására irányul.

A nem működő gombok ilyen típusú placebo hatásokat hoznak létre, mert az emberek úgy érzik, mintha az általuk használt rendszerek irányítása fölötti benyomást keltenek, mondja Eytan Adar, az emberi-számítógépes interakció szakértője a Michigan Egyetemen, Ann Arbor. Dr. Adar megjegyzi, hogy a diákjai általában olyan szoftvereket terveznek, amelyek egy kattintható „mentési” gombbal rendelkeznek, és nincs más szerepük, mint hogy megnyugtassák azokat a felhasználókat, akik nem tudják, hogy a gombnyomások automatikusan mentésre kerülnek. Gondolj rá, azt mondja, mint egy jóindulatú megtévesztés, hogy ellensúlyozza a gépvilág sajátos hidegségét.

Ez egy nézet. De a közúti kereszteződéseknél a placebo gombok sötétebb oldala is lehet. Ralf Risser, a FACTUM vezetője, a bécsi intézet, amely tanulmányozza a közlekedési rendszerek pszichológiai tényezőit, úgy véli, hogy a gyalogosok tudatossága a létezésükről, és ennek következtében a csalás következtében elkövetett megtorlás felülmúlja az előnyöket.